A Monostori erőd területén lezajlott Erődtúra és „ Fegyvermustra” program két szakmai részből tevődött össze. Első részét maga az erőd bemutatása, körbejárása jelentette idegenvezető szakmai vezetésével. A program második részét képezte a korszak- XIX. század- fegyvernemeinek, fegyvereinek, hadseregének a bemutatása.

A tárlatvezetés az istállók területéről indult, ahol a korabeli állatok számáról, munkájáról és a XX. századi hasznosításáról kaptunk tájékoztatást. A legénységi és tiszti szállások épületrészen korabelire berendezett szobabelsőt nézhettünk meg, amit Lehár Ferenc katonaindulója tett hangulatossá. Az egyedülállón hosszú, több, mint 150 méteres folyosón a korabeli haditechnikáról a várostromról és a védekezés módjairól, fegyvereiről kaptunk ismertetőt, amiből kiderült a magas bel mennyezet oka- a fekete lőpor használatából eredő folytó füst elvezetése.

A szabadban az erőd építéséről, a falak anyagáról- helyben készült tégla, szabálytalan alakú kőlapok a fal fedésére, föld- és a beverhetetlenre tervezett erőd mérnöki megoldásit ismerhettük meg, mint boltívek, egymással párhuzamos folyosók, ágyúállások, lövegfelvonók.

A XIX. századtól áttértünk a XX. század történéseire és az erőd második világháború utáni hasznosítására, mint szovjet lőszerraktár. Érdekességnek megtudtuk, hogy ebből a szerepről következően az erőd a NATO 3. legfontosabb célpontja volt.

Az erőd mai, a modern kor szellemének megfelelő hasznosításáról is bemutatót kaptunk. Több filmes csoport által használt szobát, folyosót, börtönt tekinthettünk meg. A vezetés végén a Duna partra vitt utunk, ahol a Csillag erőd, az Óvár történetet hallgattuk meg a helyi titkos átjárókról szóló legendákkal együtt.

A program második részét a XIX. századi fegyverneme és a hozzájuk tartozó fegyverek tették ki. A csoport vállalkozó szellemű tagjai ülőhelyként magukat az ágyukat használhatták. A bemutatóval egybekötött előadás során a lovasság a gyalogság és tűzérség öltözetét, egyenruháját, jellegzetes fegyvereit szemléltették. Kitértek a diákok által már tanult híres ágyúöntő Gábor Áron tevekénységére is. Az ismertető során a kard és a szablya közti különbség a lovassági pisztoly a gyalogsági karabély és puska felépítését, működését és találati pontosságát ismerhettük meg. Az előadás részét képezte még a korabeli fegyverek használatára szolgáló katonai kiképzés, gyakorlás elmesélése, a korabeli vezénylési nyelv fontossága, a fegyverek használat aközben fellépő különféle balesetek ismertetése. Betekintést kaptak korszak tiszti rangjairól fokozatairól a dobos, zászlós, altiszt, zenész feladatáról, továbbá a gyalogsági formációkról a szemben támadásról a rohamról a bajonett használatáról. Érdekességként az átlagmagasság a korszak átlagos a maitól eltérő volta is szóba került a kovás és Augustin fegyverek találatai pontossága mellett.

A diákok által talán a legjobban várt rész a korabeli puska és ágyú elsütése volt. Mindét fegyver esetén lépésről lépésre elmondta és mutatta a vezető a fegyver töltését, a felhasznált anyagokat, majd a használat utáni tisztítást. A diákok elismerésüket tapssal és számos kérdéssel fejezték ki.